Digitális Jogok Nyilatkozata az Államoknak

Digitális Jogok Nyilatkozata

bevezetés

Felismerve, hogy a digitális világ elválaszthatatlanná vált a szabadság, a tulajdon, a lelkiismeret és az önkormányzás gyakorlásától, és hogy az adatrendszerek, az automatizált döntéshozatal, a programozható pénzügyi eszközök és a feltörekvő biotechnológiák ma már képesek megfigyelni, manipulálni, kizárni, újradefiniálni és kényszeríteni az előző generációk számára ismeretlen mértékben, a Nép elrendeli és létrehozza ezt a Digitális Jogok Nyilatkozatát az Állam Alkotmányának szerves részeként – nem azért, hogy jogokat teremtsen, hanem hogy kinyilvánítsa és biztosítsa a Nép által már meglévő jogokat.

Célja, hogy biztosítsa az emberi személy elsőbbségét a gépekkel szemben, az emberi test és elme integritását a kényszerített technológiai behatolással szemben, a magántulajdon integritását a digitális ködösítéssel szemben, a kormányzottak beleegyezését a technikai uralommal szemben, valamint a Nép szabadságát a megfigyelés, a manipuláció és a viselkedésbeli kontroll alól a digitális korban. Ezt az eszközt mindenkor úgy kell értelmezni, hogy maximalizálja a szabadságot és ellenálljon annak csökkenésének.

Megállapítások és cél

1. A digitális rendszerek ma már közvetítik a hozzáférést a hétköznapi polgári, gazdasági, oktatási, pénzügyi, orvosi és társadalmi élethez.
2. A digitális személyazonosságból, a digitális fizetésből, a digitális kommunikációból, az automatizált jogosultsági rendszerekből vagy az alapvető digitális infrastruktúrából való kizárás az alkotmányos jogok gyakorlati gyakorlásából való kizárásként is működhet.
3. Az adatrendszerek, a biometrikus rendszerek, az automatizált döntéshozatali rendszerek, a programozható pénzügyi eszközök és az identitásarchitektúrák felhasználhatók személyek megfigyelésére, pontozására, manipulálására, kizárására vagy kényszerítésére anélkül, hogy a kormányzati hatalomhoz történelmileg kapcsolódó látható erő érvényesülne.
4. A kormányzatot megelőző jogok nem veszítik el jellegüket, ha digitális eszközökön keresztül, digitális formában tárolják vagy digitális infrastruktúra közvetítésével gyakorolják őket.
5. Az államnak kényszerítő szuverén érdeke fűződik ahhoz, hogy biztosítsa lakosai jogait, szabadságait, tulajdonát, testi épségét, kognitív szabadságát és önrendelkezését azokkal a digitális rendszerekkel szemben, amelyek az elidegeníthetetlen jogokat feltételes privilégiumokká alakítanák.
6. Ez a Digitális Jogok Nyilatkozata az emberi személy elsődlegességének, a kormányzottak beleegyezésének és az állam alkotmányos rendjének megőrzése érdekében került elfogadásra a digitális korban.

I. cikk – A jogok forrása és természete

2. szakasz. Személyek egyenlősége és oszthatatlansága. Minden ember természetét, méltóságát és jogait tekintve egyenlőnek teremtetett. A személyiség nem fokozatos, és az itt biztosított jogok nem változnak a kognitív képességek, a genetikai profil, az egészségi állapot, a fogyatékosság, az életkor, illetve a technológiai fejlesztések megléte vagy hiánya alapján. Senki sem élvezhet felsőbbrendű jogi státuszt technológiai fejlesztés alapján, és senki sem szenvedhet el jogi státusz csökkenését amiatt, hogy lemond róla.

3. szakasz. Elidegenítés tilalma és a hozzájárulás korlátai. Semmilyen hozzájárulás, lemondás, szerződés, licenc, foglalkoztatási feltétel, oktatási feltétel, szolgáltatási feltétel, kattintás- vagy böngészési megállapodás, választottbírósági kikötés, juttatási feltétel, támogatási feltétel, beszerzési feltétel, biztosítási feltétel, platformszabály vagy technológiai protokoll nem értelmezhető úgy, hogy lemondana, átruházna, megszüntetne, csökkentene vagy véglegesen megterhelné a jelen törvényjavaslat által biztosított jogot. Bármely erre irányuló rendelkezés a sérelem mértékéig a közrendbe ütközik. A hozzájárulás csak egy meghatározott, korlátozott, visszavonható és célhoz kötött, a jelen törvényjavaslattal egyébként összhangban lévő cselekményt jogosíthat fel; soha nem minősül az alapul szolgáló jog elidegenítésének, és a visszavonás jogáról nem lehet lemondani. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása nem eredményezhet büntetést, az alapvető szolgáltatásokból való kizárást, a jogállás elvesztését, vagy a szokásos polgári, gazdasági, oktatási vagy társadalmi élethez való hozzáférés lényeges korlátozását.

4. szakasz. Joggyakorlásból eredő hátrányos következtetés kizárása. Nem eredhet hátrányos következtetés, vélelem, pontszám, kockázatmegjelölés, jogosultságcsökkentés, vizsgálati kiváltó ok, hírnévrontás, pénzbírság, szolgáltatásmegtagadás, fokozott ellenőrzés vagy megkülönböztető bánásmód abból, ha valaki megtagadja a digitális azonosító okmány, biometrikus rendszer, programozható fizetési eszköz, neurális interfész, automatizált döntéshozatali rendszer, tokenizált címrendszer, megfigyelési technológia vagy más, a törvényjavaslat által a kényszerrel szemben védett digitális mechanizmus elfogadását, bemutatását, használatát, hordozását, finanszírozását, fenntartását vagy az azokon keresztül történő interakciót. A törvényjavaslat által biztosított bármely jog jogszerű gyakorlása önmagában nem tekinthető gyanúsnak, és nem használható fel tényezőként, bemenetként vagy indoklásként kormányzati szerv döntésében, osztályozásában vagy végrehajtási intézkedésében.

II. cikk – Fogalommeghatározások

Jogi személy. Bármely természetes személy, vállalat, partnerség, egyesület, vagyonkezelői alapítvány, platform, szállító, vállalkozó, pénzügyi intézmény, oktatási intézmény, egészségügyi szolgáltató, biztosító, munkáltató, kormányzati szerv, külföldi szervezet vagy más jogi vagy kereskedelmi szereplő, függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonban van.

Emberi személy; természetes személy. Az emberi faj élő tagja, függetlenül a személy fejlődési szakaszától, képességeitől, egészségi állapotától vagy technológiai fejlettségének mértékétől. A kifejezések nem vonatkoznak semmilyen mesterséges intelligenciára, algoritmusra, robotra, szoftverágensre vagy szintetikus entitásra, sem pedig egy személy digitális ábrázolására, szimulációjára vagy másolatára.

Szintetikus entitás. Bármely mesterséges intelligencia, gépi tanulási rendszer, szoftverágens, robot, autonóm rendszer, digitális ikertestvér, avatar, szimuláció vagy más ember vagy gép által létrehozott műtermék, amely intelligens viselkedést mutat vagy utánoz, függetlenül az autonómiájának, képességének vagy állítólagos érzékelésének mértékétől.

Személyes adatok. Bármely olyan információ, amely egy adott természetes személyt vagy háztartást azonosít, leír, hozzá kapcsolódik, ésszerűen összekapcsolható, vagy – közvetlenül vagy közvetve, önmagában vagy kombinációban – hozzákapcsolható, beleértve az azonosítókat, a kommunikációs tartalmakat és metaadatokat, a biometrikus és genetikai információkat, a viselkedési és következtetett adatokat, a pénzügyi nyilvántartásokat, a helymeghatározó adatokat és a digitális tevékenységnaplókat.

Idegrendszeri adatok. Egy személy központi vagy perifériás idegrendszere által generált, azokból származó vagy azokat mérő adatok, valamint az ezekből származó, egy személy mentális állapotaira, gondolataira, érzelmeire vagy kognitív folyamataira vonatkozó adatok vagy következtetések.

Neurotechnológia. Bármely olyan eszköz, rendszer vagy technika, amely képes az idegrendszer aktivitásának rögzítésére, dekódolására, értelmezésére, stimulálására, modulálására vagy megváltoztatására, legyen az beültetett, viselhető vagy távoli.

Érzelemfelismerés; affektív számítástechnika. Bármely automatizált rendszer, amely biometrikus, viselkedési, fiziológiai, neurális vagy expresszív adatokból érzékeli, következtet, osztályozza vagy megjósolja egy személy érzelmeit, hangulatát, figyelmét, elköteleződését, szándékait, pszichológiai állapotát vagy személyiségjegyeit.

Digitális azonosító adat. Bármely digitális nyilvántartás, token, tanúsítvány, alkalmazás vagy rendszer – nyilvános vagy privát –, amelyet egy személy azonosítására vagy személyazonosságának, tulajdonságainak, státuszának, hitelesítő adatainak vagy jogosultságainak ellenőrzésére használnak, beleértve a mobilazonosítót, az ellenőrizhető hitelesítő adatokat, a személyazonosító attribútumokat tartalmazó digitális pénztárcákat és az azonosításhoz használt biometrikus azonosítókat.

Kormányzati szerv. Az állam, minden megye, önkormányzat, különleges körzet és politikai alegység; annak minden ága, osztálya, ügynöksége és tisztviselője; valamint bármely vállalkozó, támogatott, szállító vagy magánpartner, amennyiben az előbbiek nevében, irányítása alatt vagy anyagi segítségével lát el feladatot.

Állami fellépés. Kormányzati szerv magatartása, valamint magánfél magatartása, ahol a kormányzati szerv kényszerítette, utasította vagy jelentős mértékben ösztönözte a magatartást, a magánfélre hagyományosan és kizárólag kormányzati feladatot delegált, vagy a magánféllel közösen járt el oly módon, hogy a kettő közösen felelős a vitatott magatartásért.

Alapvető szolgáltatások. Olyan szolgáltatások, amelyekre nincs ésszerű helyettesítő lehetőség, és amelyekre egy személynek szüksége van a gazdasági, polgári vagy társadalmi életben való szokásos részvételéhez, beleértve, de nem kizárólagosan az áramot, a vizet, a fűtést, a banki és fizetési hozzáférést, a foglalkoztatást, a lakhatást, az egészségügyi ellátást, az oktatást, a sürgősségi szolgáltatásokat, a telekommunikációt és az internet-hozzáférést, valamint a kormányzati juttatásokhoz, engedélyekhez és engedélyekhez való hozzáférést.

Lényegesen befolyásol. Megváltoztatni, feltételekhez kötni, vagy ésszerű valószínűséggel megváltoztatni vagy feltételekhez kötni egy személy jogait, szabadságait, tulajdonát, megélhetését, hírnevét, biztonságát vagy alapvető szolgáltatásokhoz vagy lehetőségekhez való hozzáférését, függetlenül attól, hogy a hatás azonnali vagy ésszerűen előre látható.

Automatizált döntéshozatali rendszer. Bármely számítási folyamat, beleértve a mesterséges intelligenciából, gépi tanulásból, statisztikai modellezésből vagy algoritmikus logikából származó vagy azokat használó folyamatokat is, amely egy személyre vonatkozó döntést, osztályozást, pontszámot, rangsorolást vagy előrejelzést ad ki, támogat, javasol vagy helyettesít.

Megfigyelés. Személyes adatok vagy egy személy kommunikációjának, tartózkodási helyének, mozgásának, kapcsolatainak vagy viselkedésének gyűjtése, lehallgatása, megszerzése, megfigyelése, rögzítése, megőrzése, összesítése vagy elemzése.

Titkos. Olyan módon végrehajtott, finanszírozott, koordinált vagy irányított, amelyet nem világosan és egyidejűleg hoztak nyilvánosságra az érintett személyek számára, így egy ésszerűen gondolkodó személy nem ismerhetné a cselekvő kilétét, szerepét vagy célját.

Önkéntes beleegyezés. Olyan beleegyezés, amely konkrét, tájékozott, egyértelmű és visszavonható, megerősítő cselekedettel adják meg, és kényszer nélkül szerezték meg. A beleegyezés nem minősül önkéntesnek, ha alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltétele, ha nem kapcsolódó feltételekkel van összekapcsolva, ha a megtagadás büntetéssel vagy a szolgáltatás jelentős romlásával jár, vagy ha azt egy az adott piacon erőfölényben lévő fél kényszeríti ki.

Programozható pénz. Bármely pénzérték egysége vagy fizetési eszköz – nyilvános vagy magán, fizikai vagy digitális, beleértve a központi banki digitális valutákat, a vállalati digitális valutákat, a stabilérméket, a tokeneket és az intelligens szerződéseken alapuló eszközöket –, amelynek használatát, átutalását, értékét vagy érvényességét a kibocsátója vagy egy harmadik fél a kibocsátás után feltételekhez kötheti, korlátozhatja, lejártathatja, átirányíthatja vagy figyelemmel kísérheti, függetlenül attól, hogy ez a képesség jelenleg aktiválva van-e.

Viselkedéskontroll. Bármely fizetési, pénzügyi vagy adatrendszer használata egy személy jogszerű választásainak feltételekhez igazítására, korlátozására, büntetésére, jutalmazására vagy irányítására az adott személy viselkedése, társadalmi hitelképessége, politikai vagy vallási nézetei, egészségi állapota, tartózkodási helye, kapcsolatai, környezeti pontszáma vagy egyéb személyes tulajdonságai alapján.

Tokenizáció. Ingatlanban lévő tulajdoni részesedés digitális token, bejegyzés vagy eszköz általi megjelenítése, amelyet blokkláncon, elosztott főkönyvön vagy hasonló technológián rögzítenek.

Szuverén tulajdon. Az emberi személy természetes uralmának kiterjesztéseként birtokolt tulajdon – szerződés előzménye, és nem szerződés által létrehozott – oly módon, hogy a tulajdonjog alapjául szolgáló jog részt vesz a természetes jog elidegeníthetetlen jellegében. A szuverén tulajdonban lévő különös érdekeket a tulajdonos önkéntesen átruházhatja, de az alapul szolgáló tulajdonjogot nem idegenítheti el, nem szüntetheti meg, és nem mondhat le róla szerződés, technológiai feltétel vagy kormányzati intézkedés. A törvényjavaslatban használt „magántulajdon” kifejezés ezt a szuverén jelleget hordozza. E meghatározás semmi sem akadályozza meg a tulajdonos általi különös tulajdoni érdekek önkéntes eladását, lízingjét, licencbe adását, öröklését, jelzáloggal való terhelését vagy átruházását, sem az adózás, a rendőri hatalom vagy a kisajátítás jogszerű gyakorlását a megfelelő eljárással és a méltányos kártérítéssel összhangban. Célja, hogy megakadályozza a tulajdonjog alapjául szolgáló emberi jog megszűnését, elhomályosulását, vagy szerződés, tokenizáció, digitális architektúra vagy közigazgatási szabály által visszavonható platformengedélylé alakítását.

Külföldi ellenfél. Bármely külföldi kormány vagy nem állami szereplő, valamint az ilyen kormány vagy szereplő tulajdonában lévő, általa ellenőrzött vagy joghatósága vagy irányítása alá tartozó szervezet, amelyet az alkalmazandó szövetségi törvények külföldi ellenfélként minősítenek, vagy amelyről a törvényhozás vagy kijelölt szerve megállapítja, hogy az Egyesült Államok vagy ezen állam biztonságával, szuverenitásával vagy alkotmányos szabadságaival ellentétes, hosszú távú magatartást folytat. A megjelöléseknek nyilvánosnak, bizonyítékokon alapulónak kell lenniük, és azokat időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni.

Szigorúan szükséges; szűken szabott. A legkevésbé tolakodó eszközre korlátozódik, amely egy konkrét, kényszerítő erejű és jogszerű cél eléréséhez ésszerűen rendelkezésre áll, hatókörében, időtartamában vagy az érintett lakosság körében nem szélesebb, mint amit az adott cél megkövetel, és amelyet részletes megállapítások támasztanak alá.

III. cikk – Alapelvek

2. szakasz. Hatály, alkalmazás és a jogalkotási kötelezettség. Ez a Digitális Jogok Nyilatkozata kötelező érvényű [az Ön államának neve] államban a kormányzat minden ágára és szintjére – állami, megyei, önkormányzati és különleges körzetekre –, valamint minden állami intézkedést megvalósító magatartásra. A törvényhozás törvényeket hoz, és ezennel utasítják arra, hogy törvényeket hozzon, amelyek kiterjesztik e törvényjavaslat védelmét a magánszereplők – beleértve a vállalatokat, partnerségeket, egyesületeket és külföldi szervezeteket – magatartására az állam törvényes hatáskörének legteljesebb mértékig, az alapvető szolgáltatások, a szabályozott iparágak, az állami vállalkozók és támogatásban részesülők, a személyes adatok bizalmi birtokosai, a fizetési és pénzügyi rendszerek, a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a biztosítás, a hitel, a közművek és az identitásinfrastruktúra területén, valamint olyan egyéb területeken, amelyeket a törvényhozás a polgári, gazdasági vagy társadalmi életben való alapvető részvétel feletti hasonló magánellenőrzéssel járónak talál. Az ilyen jogalkotásig a törvényjavaslatnak a magánmagatartást szabályozó rendelkezései közvetlenül végrehajthatók az Egyesült Államok Alkotmánya által megengedett legteljesebb mértékben. Bármely szerződés, szolgáltatási feltétel vagy megállapodás, amely a jelen dokumentumban garantált jogokról való lemondásra vagy azok lényeges korlátozására irányul, a közrendbe ütköző módon semmis, és a korlátozás mértékéig végrehajthatatlan.

IV. cikk – Személyiség és emberi integritás

1. § Az emberi személyiség kizárólagossága. A jogi személyiség, az Alkotmány által biztosított jogok, valamint az ezek érvényesítésére való jogosultság kizárólag emberi személyeket illet meg. Egyetlen mesterséges entitás sem ismerhető el személyként; nem kaphat jogi személyiséget, jogokat vagy pozíciót; nem birtokolhat saját jogon tulajdonjogot; és nem nevezhető ki semmilyen hivatalba vagy közhatalmi pozícióba – függetlenül képességétől, autonómiájától, látszólagos intelligenciájától vagy állítólagos érzőképességétől, és függetlenül bármely ellentétes szerződés, okirat, külföldi jog vagy külső szabályozás általi megnevezéstől, az Egyesült Államok Alkotmánya által megengedett legteljesebb mértékben. Egyetlen vállalat, partnerség, egyesület, vagyonkezelői alapítvány, decentralizált autonóm szervezet vagy más jogi személy sem ismerhető el, nem szervezhető, nem kaphat engedélyt vagy nem engedélyezett működésre [az Ön államának neve] területén, ha az adott entitás gyakorlati ellenőrzése, haszonélvezői tulajdonjoga, szavazati joga, irányítási hatásköre vagy döntéshozatali hatásköre egy mesterséges entitásra van felruházva, rá van delegálva, vagy azt ténylegesen egy mesterséges entitás gyakorolja. A jogi személyiség kizárólag az emberi személyek társulásának, elszámoltathatóságának és vagyoni érdekeinek eljárási eszközeként létezik, és nem használható fel arra, hogy közvetve szintetikus entitásra jogállást, tulajdonjogot, irányítási hatáskört vagy jogokat ruházzon fel. E szakasz egyetlen rendelkezése sem sérti a vállalatok, partnerségek és egyesületek jogi személyként való elismerését; ez az elismerés az emberi személyek kollektív fellépésére és elszámoltathatóságára vonatkozó eljárási egyezmény, nem érvényesít ontológiai igényt, és nem terjeszthető ki – analógia útján vagy más módon – arra, hogy autonóm szintetikus entitásra jogosítson fel személyiséget vagy jogokat.

2. szakasz. Testi integritás. Minden embernek joga van saját teste integritásához. Senki sem kötelezhető arra, hogy foglalkoztatás, oktatás, alapvető szolgáltatások, utazás, kereskedelem, polgári részvétel vagy nyilvános helyekhez vagy juttatásokhoz való hozzáférés feltételeként elfogadjon, hordozzon vagy alávesse magát bármilyen beültetett, lenyelt vagy rögzített eszköznek; biometrikus augmentációnak; neurális interfésznek; vagy bármilyen más biológiai-digitális integrációnak. Egyetlen kormányzati szerv sem írhatja elő emberi személy genetikai, biológiai vagy technológiai módosítását vagy kiterjesztését, és semmilyen jogot, juttatást vagy szolgáltatást nem köthet ilyen módosításhoz. Senki sem vonható hátrányos megkülönböztetés, szolgáltatások megtagadása vagy eltérő bánásmód alá genetikai információ alapján, vagy bármilyen továbbfejlesztés, kiterjesztés, beültetés vagy biológiai-digitális integráció elutasítása alapján.

3. szakasz. Kognitív szabadság és mentális magánélet. A gondolat szabadsága abszolút. Az emberi személy belső mentális élete – a gondolat, a meggyőződés, az érzelem és a lelkiismeret – sérthetetlen, és minden kormányzati szerv és minden magánszereplő hatáskörén kívül esik. Az idegi adatok alkotják a személyes adatok legvédettebb osztályát e törvényjavaslat értelmében: ezeket csak az adott személy önkéntes hozzájárulásával lehet gyűjteni vagy feldolgozni; soha nem lehet eladni; és soha nem lehet azokat gyűjteni, felhasználni vagy nyilvánosságra hozni egy személy mentális állapotának dekódolására, következtetésére, előrejelzésére vagy manipulálására az adott személy érdekeivel ellentétesen vagy az adott személy tudta nélkül. Egyetlen kormányzati szerv sem alkalmazhat neurotechnológiát senki megfigyelésére, kihallgatására, manipulálására vagy büntetésére, semmilyen körülmények között. Az alábbiakban foglaltak kivételével egyetlen magánszereplő sem alkalmazhat neurotechnológiát senkivel szemben megfigyelés, azonosítás, kihallgatás, monitorozás, dekódolás, következtetés, előrejelzés, manipuláció, stimuláció, moduláció, viselkedés-ellenőrzés, pontozás, fegyelmezés, jogosultság meghatározása vagy hozzáférés-ellenőrzés céljából. A beleegyezés nem érvényes, ha a neurotechnológia használatát a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, a hitel, a biztosítás, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az alapvető szolgáltatások, a közszolgáltatások, a jogi státusz, a polgári részvétel vagy a szokásos kereskedelmi részvétel feltételévé teszik. A fentiek ellenére a jelen szakasz egyetlen rendelkezése sem tiltja a neurotechnológia személy által kezdeményezett orvosi, terápiás, segítő vagy akadálymentesítési célú használatát, feltéve, hogy az ilyen használat konkrét, tájékozott, visszavonható, szigorúan a személy vagy törvényes gyámja által kért célra korlátozódik, és nem profilalkotási, előrejelző, pontozási, fegyelmi vagy viselkedés-ellenőrző rendszer kiépítésére, betanítására, értékesítésére, közzétételére vagy azokhoz való hozzájárulásra szolgál.

4. szakasz. Az érzelemfelismerés és a pszichometriai profilalkotás tilalma. Egyetlen kormányzati szerv sem alkalmazhat érzelemfelismerést vagy affektív számítástechnikát senkivel szemben. Semmilyen érzelemfelismerő, affektív számítástechnikai, sem pszichometriai, viselkedési vagy szociális-érzelmi profilalkotás nem végezhető senkivel szemben foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, biztosítás, hitel, lakhatás vagy alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés összefüggésében. Egyetlen oktatási intézmény, valamint egyetlen, ezeknek szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, platform vagy vállalkozó sem vetheti alá egyetlen diákot sem érzelemfelismerésnek, affektív számítástechnikának, illetve szociális-érzelmi, pszichológiai vagy viselkedési adatok gyűjtésének, elemzésének vagy pontozásának profilalkotás, előrejelzés vagy beavatkozás céljából. Ez a tilalom nem függ a beleegyezéstől. A jelen dokumentum semmi sem akadályozza meg az olyan személyre szabott oktatási vagy egészségügyi szolgáltatást, amelyet a diák szülője vagy gondviselője kifejezetten és külön kért, és amelyet nem profilalkotási, előrejelző vagy pontozási rendszer kiépítésére vagy betanítására használnak.

V. cikk – Digitális adatvédelem és autonómia

2. szakasz. Védelem a tömeges és mindenütt jelenlévő megfigyelés ellen. A lakosság tartós, megkülönböztetés nélküli vagy erőszakos megfigyelése tilos, és nincs kivétel. Az ilyen tiltott megfigyelés magában foglalja a kommunikáció tömeges lehallgatását, a tömeges helymeghatározást, a valós idejű vagy nem célzott arcfelismerést, a nem célzott biometrikus azonosítást és a lakossági szintű viselkedésmonitorozást. Az arcfelismerés vagy a biometrikus azonosítás egy adott, azonosított személyre irányuló célzott használata csak az 1. szakasz követelményeinek megfelelő engedély alapján engedélyezett, és soha nem végezhető nem célzottan vagy a lakosság egészére kiterjedően. A megfigyelési technológiák – beleértve a kamerákat, érzékelőket, automatizált rendszámleolvasókat és hasonló eszközöket – nyilvános helyeken történő telepítését egyértelmű törvényi szabványok korlátozzák, előzetesen nyilvánosan közzé kell tenni, az illetékes törvényhozó testület demokratikus jóváhagyásához kell kötni, és az anonimitás és az egyesülési szabadság védelmére kell korlátozni. Az egy adott, jogszerű, szűken meghatározott célból gyűjtött adatokat nem szabad újra felhasználni, ezen a célon túl megőrizni, és más adatkészletekkel kombinálni olyan módon, amely kiterjeszti a megfigyelést vagy a profilalkotást, az egyes érintett személyek új, önkéntes hozzájárulása vagy az 1. szakasz követelményeinek megfelelő új engedély nélkül.

3. szakasz. Digitális autonómia és manipulációmentesség. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy mentes legyen bármely kormányzati szerv, vállalkozó vagy vállalat általi titkos digitális manipulációtól, amely [az Ön államának neve] területén működik, vagy azt lényegesen befolyásolja, beleértve a titkos pszichológiai műveleteket, a viselkedéskondicionálást vagy az algoritmikus célzást, amelynek célja a hiedelmek, érzelmek vagy viselkedés formálása nyilvánosságra hozatala nélkül. A kormányzati szervek és partnereik számára tilos: (a) titkos cenzúra közvetítő útján, beleértve a magánplatformokkal való titkos koordinációt vagy azok kényszerítését a jogszerű beszéd vagy nézetek elnyomása érdekében; (b) titkos befolyásolási műveletek vagy asztroturfing kampányok, amelyek botokon, hamis személyeken, nem nyilvános szponzorált tartalmakon vagy megtévesztő szintetikus médián keresztül célozzák meg a lakosokat; és (c) hírfolyamok, keresési eredmények vagy információk láthatóságának manipulálása nem nyilvános algoritmikus eszközökkel politikai, ideológiai vagy vallási nézetek előnyben részesítése vagy hátránya érdekében. Minden olyan digitális tartalomnak, szolgáltatásnak vagy felületnek, amelyet egy kormányzati szerv üzemeltet, finanszíroz vagy irányít, és amelynek célja a viselkedés befolyásolása, egyértelműen és egyidejűleg fel kell tüntetnie kormányzati eredetét, célját, valamint az algoritmikus személyre szabás vagy célzás bármilyen alkalmazását. Ez a szakasz nem tiltja a szokásos, átlátható kormányzati kommunikációt és a rutinszerű adminisztratív felülettervezést, amely nem használja ki burkoltan a kognitív torzítást egy személy kárára.

4. szakasz. A gyanú nélküli „fordított” és a „dragnet” elfogatóparancsok tilalma. Tilosak a fordított helymeghatározáson alapuló, geofence-en alapuló, fordított kulcsszavas, fordított biometrikus vagy hasonló elfogatóparancsok, amelyek először személyeket azonosítanak, és csak ezután állapítanak meg részletes gyanút. Nem adható ki olyan elfogatóparancs, amely személyek, eszközök, fiókok vagy keresések listájának bemutatását írja elő, amelyeket egy adott földrajzi területen való jelenlét, egy keresési kifejezés használata vagy egy jellemző birtoklása határoz meg, nem pedig egy adott, azonosított személyre vagy eszközre vonatkozó részletes gyanú. Az ilyen jellegű keresés vagy beszerzés csak akkor megengedett, ha valószínűsíthető okkal és részletes gyanúval egy adott, azonosított személyre vagy eszközre irányul, és megfelel az 1. szakaszban foglalt elfogatóparancs-követelményeknek.

VI. cikk – Adatkezelés, integritás és önrendelkezés

2. szakasz. Adatminimalizálás, biztonság és megőrzés. A szervezetek csak a személy által kért szolgáltatás nyújtásához vagy a egyértelműen meghatározott jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges minimális személyes adatokat gyűjthetik. A személyes adatok kötelező megőrzése a kifejezetten meghatározott célhoz szükséges mértéken túl tilos, kivéve, ha azt törvény szigorúan előírja, és bírósági, valamint törvényhozási felügyelet alatt áll. A személyes adatokat biztonságosan, átvitel és tárolás közben titkosítva kell tárolni, és védeni kell a jogosulatlan hozzáféréstől; az adatvédelmi incidenseket haladéktalanul közölni kell az érintettekkel, az érdemi jogorvoslatokkal és a nyilvános elszámolással együtt.

3. szakasz. Védelem a kizsákmányolás és a profilalkotás ellen. Tilos egyének titkos digitális profiljainak létrehozása, fenntartása vagy értékesítése – különösen bűnüldözési, hitel-, foglalkoztatási, lakhatási, egészségügyi, biztosítási, oktatási vagy politikai célú felhasználás céljából – az adott személy tudta és önkéntes hozzájárulása nélkül. Az olyan automatizált profilalkotás, amely lényegesen befolyásolja egy személy jogait, lehetőségeit vagy a szolgáltatásokhoz való hozzáférését, nem végezhető érdemi emberi felügyelet, egyértelmű tájékoztatás és egy emberi döntéshozóhoz való hatékony fellebbezés nélkül. Senki sem lehet kitéve diszkriminációnak, szolgáltatásmegtagadásnak vagy eltérő bánásmódnak algoritmikus kockázati pontszámok, prediktív elemzések vagy átlátszatlan profilalkotási rendszerek alapján.

4. § Fokozott védelem kiskorúak számára. A kiskorúnak ismert vagy alapos feltételezés szerint kiskorú személy személyes adatai a törvényjavaslat szerinti legmagasabb szintű védelem hatálya alá tartoznak. Egyetlen szervezet sem értékesítheti kiskorú személyes adatait, nem alkalmazhat viselkedési profilalkotást vagy célzott hirdetést a kiskorúval kapcsolatban, és nem gyűjthet kiskorú személyes adatait azon túl, ami feltétlenül szükséges a kiskorú, szülője vagy gyámja által kifejezetten kért szolgáltatás nyújtásához; a kiskorú adatainak feldolgozásához való hozzájárulás nem következtethető a szolgáltatás használatából. Az e § védelme a IV. cikk 4. szakaszában foglalt, az érzelemfelismerésre, valamint a diákok szociális-érzelmi és pszichometriai profilalkotására vonatkozó tilalmakon felül érvényesül, és nem korlátozza azokat.

VII. cikk – Mesterséges intelligencia a kormányzásban és a közéletben

1. szakasz. A mesterséges intelligencia élet- és megélhetési feletti hatalmának tilalma. Egyetlen automatizált döntéshozatali rendszer sem kaphat független vagy végső hatalmat semmilyen kormányzati, kvázi-kormányzati vagy nyilvánosan delegált feladatkörben, ha a döntések lényegesen befolyásolják bármely személy életét, szabadságát, megélhetését, tulajdonát vagy alapvető jogait. Minden ilyen döntést egy elszámoltatható emberi tisztviselő végső hatáskörébe kell sorolni, aki megérti a döntés alapját, teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezik az algoritmikus kimenet felülbírálására, és jogilag felelős az eredményért.

2. szakasz. A mesterséges intelligencia tiltott felhasználása kormányzási és kényszerítő funkciókban. Az automatizált döntéshozatali rendszerek alábbi felhasználásai bármely kormányzati szerv által kifejezetten tilosak: (a) bűncselekmény bűnösségének, ártatlanságának vagy ítélethozatalának megállapítása; (b) elfogatóparancsok, házkutatási parancsok vagy hasonló kényszerítő intézkedések kibocsátása vagy végrehajtása; (c) végleges döntések meghozatala alapvető közszolgáltatásokra, juttatásokra, engedélyekre vagy engedélyekre való jogosultságról vagy azok megtagadásáról; (d) egyéni adókötelezettség meghatározása vagy végrehajtási intézkedések kezdeményezése érdemi emberi felülvizsgálat nélkül; (e) algoritmikus előrejelzések alapján egyéneket vagy környékeket célzó prediktív rendfenntartás; és (f) halálos vagy sérülést okozó erő alkalmazása – beleértve az autonóm fegyvereket, drónokat vagy robotrendszereket – közvetlen, valós idejű emberi irányítás és felelősségvállalás nélkül.

3. szakasz. A kormányzati mesterséges intelligencia átláthatósága és auditálhatósága. Semmilyen automatizált döntéshozatali rendszert nem használhat sem kormányzati szerv, sem magánszervezet kormányzati szervnek nyújtott szolgáltatások során, kivéve, ha az átlátható és auditálható. Az átláthatóságnak és az auditálhatóságnak legalább a következőket kell magában foglalnia: (a) a rendszer céljának, hatókörének és telepítési kontextusának nyilvános közzététele; (b) az adatforrások, a betanítási adatkészletek, a bemeneti változók és a döntési logika vagy modellarchitektúra érthető dokumentációja; (c) minden döntéshez egyértelmű, ember által olvasható auditnapló, amely kellő részletességgel elmagyarázza, hogy a bemenetek hogyan vezettek a kimenetekhez ahhoz, hogy lehetővé tegye a független felülvizsgálatot és kifogásolást; és (d) rendszeres időközönként független harmadik fél által végzett auditok, amelyek eredményeit nyilvánosságra hozzák, beleértve az elfogultság, a hibaszázalékok és az eltérő hatások értékelését. Bármely, akit hátrányosan érint egy automatizált döntéshozatali rendszert érintő döntés, jogosult a döntés és a figyelembe vett tényezők teljes körű magyarázatát megkapni, a döntést semleges emberi döntéshozó előtt megtámadni, valamint hozzáférni az adott döntésben felhasznált összes adathoz és naplóhoz, kizárólag a harmadik felek számára szűken szabott adatvédelmi szabályok betartása mellett.

4. szakasz. Átláthatósági követelmények a kereskedelmi MI-rendszerekre. Semmilyen automatizált döntéshozatali rendszer nem használható [állama itt] lakosait érintő kereskedelmi célokra – legyen szó vállalatokról, pénzügyi intézményekről, munkáltatókról, oktatási intézményekről, egészségügyi szolgáltatókról vagy platformokról –, kivéve, ha az megfelel a következő követelményeknek: (a) a felhasználók egyértelmű értesítése arról, hogy automatizált rendszert használnak, milyen minőségben és milyen hatással; (b) a rendszer döntéshozatalának magyarázata egy ésszerűen tájékozott személy számára érthető módon; (c) részletes auditnapló fenntartása a foglalkoztatáshoz, lakhatáshoz, hitelhez, biztosításhoz, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz vagy más alapvető lehetőségekhez való hozzáférést érintő jelentős döntésekről; és (d) érdemi, időben történő fellebbezés biztosítása az emberi döntéshozóhoz. Az üzleti titokra vagy tulajdonosi érdekre vonatkozó igények nem sérthetik a magyarázathoz, az audithoz és a fellebbezéshez való alapvető jogokat; amennyiben a titoktartás valóban érintett, a bíróság védelmi intézkedés alapján felülvizsgálhatja az ilyen rendszereket az érintett személy jogainak és a jogos titoktartásnak a védelme érdekében.

VIII. cikk – Magántulajdon a digitális és tokenizált gazdaságban

2. szakasz. A kényszerítő vagy obfuskáló tokenizáció tilalma. Egyetlen kormányzati szerv vagy szabályozott intézmény sem követelheti meg bármely személytől vagy vállalkozástól, hogy a tulajdonjogot tokenizált vagy csak digitális formába alakítsa át a tulajdon jogszerű használatának, átruházásának vagy élvezetének feltételeként. A kormány által támogatott, előírt vagy jóváhagyott bármely eszköz-tokenizációs programnak szigorúan önkéntesnek kell lennie, a kockázatok teljes körű, közérthető nyelvű közzétételével kell kísérnie, és meg kell őriznie (a) a hagyományos, nem tokenizált tulajdonjoghoz való visszatérés lehetőségét; (b) a tényleges és jogi tulajdonjog egyértelműségét; és (c) a nyilvántartásokhoz való hozzáférést ember által olvasható, nem technikai formában.

3. szakasz. Védelem a programozható és viselkedésalapú pénz ellen. Minden pénzügyi rendszernek, fizetési infrastruktúrának és valutának, amely [az Ön államában] működik, tiszteletben kell tartania az egyének gazdasági szabadságát és törvényes autonómiáját. A programozható pénz tilos [az Ön államában], amennyiben azt úgy tervezték, szánták, konfigurálták vagy architektúrájában alkalmassá tették (a) az egyének jogszerű költési döntéseinek ellenőrzésére, korlátozására vagy irányítására viselkedésük, társadalmi hitelképességük, politikai vagy vallási nézeteik, egészségi állapotuk, tartózkodási helyük, kapcsolataik vagy egyéb személyes tulajdonságaik alapján; (b) automatikus büntetések, deaktiválások, lejáratok, földrajzi korlátozások vagy termékkategória-korlátozások kiszabására, amelyek nem kapcsolódnak az önkéntes szerződéses feltételekhez; vagy (c) az egyének jogszerű tranzakcióinak valós idejű, központosított megfigyelésének vagy ellenőrzésének lehetővé tételére, amely túlmutat a csalás vagy lopás elleni célokból, vagy a szűken szabott bűnüldözéshez feltétlenül szükséges mértéken, az V. cikkben foglalt parancskövetelményekkel összhangban. [az Ön államában] nem bocsáthat ki és nem fogadhat el olyan valutát vagy fizetési rendszert, amely viselkedési ellenőrzéseket vagy társadalmi hitelmechanizmusokat tartalmaz; (b) semmilyen közpénzt vagy közszemélyzetet nem fordíthat olyan szövetségi vagy nemzetközi programozható pénzprogram adminisztrálására, végrehajtására vagy érvényesítésére, amely a gazdasági részvételt politikai, ideológiai, társadalmi, környezeti vagy viselkedési kritériumoknak való megfeleléshez köti, és nem kényszeríthet semmilyen tisztviselőt vagy lakost az ilyen programban való részvételre; vagy (c) nem ruházhat át semmilyen magánszervezetre az ilyen ellenőrzések szerződéses színben történő végrehajtásának gyakorlati hatáskörét, amennyiben a megállapodás hatékonyan megkerülné a jelen törvényjavaslat védelmét.

4. szakasz. Analóg és nem programozható pénzügyi lehetőségekhez való jog. [Az Ön államának neve] lakosai mindenkor fenntartják a jogot, hogy nem programozható pénz- és fizetési módokat – beleértve a készpénzt és a viselkedés-ellenőrzés alá nem tartozó egyszerű digitális eszközöket – használjanak jogszerű tranzakciókhoz. Senkit sem törvény, sem az alapvető szolgáltatásokból való gyakorlati kizárás nem kényszeríthet programozható vagy megfigyelt fizetési rendszer használatára. Minden kormányzati szerv és minden, az [Az Ön államának neve] területén működő alapvető szolgáltatásokat nyújtónak el kell fogadnia a nem programozható fizetési módot a személyes tranzakciókhoz; az alapvető közszolgáltatásokat és a törvényileg előírt kifizetéseket, beleértve az adókat, díjakat és bírságokat, nem programozható módon kell fizetni. Ez a jog a XIII. cikk alapján érvényesíthető.

IX. cikk – Digitális identitás és az analóg élethez való jog

2. szakasz. Tilos egyetemes vagy interoperábilis azonosító rendszerek alkalmazása. A(z) [állam/tartomány] állam nem hozhat létre, fogadhat el, kezelhet vagy finanszírozhat semmilyen univerzális, központosított vagy interoperábilis digitális azonosító rendszert; és nem fordíthat közpénzeket vagy személyzetet semmilyen szövetségi, nemzetközi vagy nemzetek feletti szerv által kihirdetett ilyen rendszer végrehajtására vagy érvényesítésére; és nem kötelezhet semmilyen tisztviselőt vagy lakost arra, hogy részt vegyen ilyen rendszerben. A(z) [állam/tartomány] területén kiállított vagy elismert digitális azonosító okmányok nem kapcsolódhatnak fizetési rendszerekhez, közösségi pontozáshoz, viselkedési adatokhoz, egészségi állapothoz vagy helymeghatározáshoz, és nem köthetők ezekhez, illetve nem köthetők ezekhez, és nem is tervezhetők úgy, hogy lehetővé tegyék egy személy személyazonosságának különböző kontextusokban történő nyomon követését.

3. szakasz. Az analóg élethez való jog. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy személyesen, papír alapon és offline módon éljen, tranzakciókat bonyolítson, szerződéseket kössön, utazzon, azonosítsa magát, valamint hozzáférjen a kormányzati és alapvető szolgáltatásokhoz. A kormányzati szerveknek és az alapvető szolgáltatásokat nyújtóknak olyan analóg hozzáférési csatornákat kell fenntartaniuk, amelyek elérhetőségükben, költségükben, időszerűségükben és minőségükben lényegében egyenértékűek a digitális megfelelőikkel. Egyetlen analóg csatornát sem szabad olyan módon megtervezni, ellátni személyzettel, árazni, késleltetni vagy üzemeltetni, amely előreláthatóan a hétköznapi személyeket a digitális részvételre kényszeríti. Ez a cikk kiterjeszti a VIII. cikk 4. szakasza által biztosított, nem programozható fizetéshez való jogot, és azzal összhangban kell értelmezni, és a XIII. cikk alapján érvényesíthető.

X. cikk – A kormányzott beleegyezése a digitális kormányzásban

2. szakasz. Külső digitális kormányzási keretrendszerek alkalmazásának mellőzése. Egyetlen kormányzati szerv sem fogadhat el, nem hajthat végre, nem érvényesíthet, és nem fordíthat közpénzeket vagy személyzetet semmilyen nemzetközi, szupranacionális vagy nem kormányzati szerv által kihirdetett digitális kormányzási keretrendszerre, modelljogszabályra, műszaki szabványra, tanúsítási rendszerre vagy szakpolitikai programra – beleértve a digitális identitással, a programozható pénzzel, az adatkezeléssel, az online beszéddel, az egészségügyi képesítésekkel vagy az oktatási technológiával kapcsolatos keretrendszereket is –, kivéve, ha a törvényhozás nyilvános értesítést és meghallgatást követően megfelelően elfogadta ezt a törvényt. Az ilyen keretrendszerek nem léphetnek hatályba [az Ön államában] területén szerződés, támogatási feltétel, közigazgatási útmutató, akkreditációs követelmény vagy beszerzési szabvány útján a jelen szakasz megkerülésével.

3. szakasz. A köz- és a magánszféra közötti jogkörök megkerülésének tilalma. Egyetlen kormányzati szerv sem kerülheti meg ezt a törvényjavaslatot azáltal, hogy magánszereplőt olyan tevékenységre ösztönöz, finanszíroz, ösztönöz, szerződtet, engedélyez, akkreditál, helyettesít, mentesít, közösen fellép vele, vagy jelentős mértékben ösztönzi, hogy olyat tegyen, amit magának a kormányzati szervnek tilos megtennie. Amennyiben egy magánszereplő ilyen kormányzati részvétel mellett digitális funkciót hajt végre, tesz lehetővé vagy érvényesít, a magatartást a törvényjavaslat alkalmazásában állami intézkedésnek kell tekinteni, a II. cikkben meghatározottak szerint.

XI. cikk – A digitális véleménynyilvánítás, az egyesülés és az információhoz való hozzáférés szabadsága

2. szakasz. Védelem a digitális feketelistázás és a meghatalmazott általi platformon kívülre helyezés ellen. A kormányzati szervek és tisztviselők számára tilos titkos listákat, figyelőlistákat vagy kijelölési rendszereket fenntartani, amelyek a jogszerű online beszéd elnyomását, a digitális szolgáltatások megtagadását vagy a megfelelő eljárás és nyilvános elszámoltathatóság nélküli pénzügyi platformon kívülre helyezést eredményeznek. Amennyiben egy kormányzati szerv kényszerít egy magánplatformot, vagy jelentős mértékben ösztönzi azt, és a platform ennek következtében cenzúrázza, árnyéktiltást alkalmaz, algoritmikus leminősítést alkalmaz, demonetizálja vagy a jogszerű beszéd platformon kívül helyezi, ezt a magatartást állami intézkedésnek kell tekinteni, és teljes körű alkotmányos ellenőrzés alá kell vonni. E cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a magánplatformokat, kiadókat vagy előadókat arra, hogy bármilyen konkrét beszédet tároljanak, közvetítsenek, erősítsenek fel, vagy tartózkodjanak az eltávolításától, vagy hogy a szerkesztői semlegesség bármely normáját alkalmazzák; a jelen cikk védelme a kormányzati lerövidítéssel, a magánszereplők kormányzati kényszerítésével és a 4. szakaszban foglalt hozzáférés-megtagadásokkal szemben érvényesül – nem pedig a magánfél saját szerkesztői megítélésének gyakorlásával szemben.

3. szakasz. A titkosításhoz és a biztonságos kommunikációhoz való jog. Az egyéneknek és szervezeteknek joguk van erős titkosítást és a magánélet védelmét fokozó technológiákat használni kommunikációjuk, tárolásuk és tranzakcióik során. Semmilyen törvény nem írhatja elő a hátsó kapukat, az univerzális kulcsokat, a kulcsletétet vagy a titkosítás szisztematikus gyengítését [állam/megye] területén belül. Senkit sem szabad kényszeríteni arra, hogy felfedje a visszafejtési kulcsot, jelszót vagy a titkosított adatokhoz való hozzáférés más eszközét, és ennek puszta elmulasztása vagy megtagadása sem tekinthető bűnösség bizonyítékának, és nem büntethető; ez a védelem kiegészíti, és nem csökkenti az önvádra kötelezés elleni kiváltságot.

4. szakasz. A létfontosságú digitális infrastruktúra nézőpontalapú megtagadásától való mentesség. Az alapvető digitális hozzáférési infrastruktúra – beleértve a fizetési és pénzügyi tranzakciós rendszereket, a banki és pénzátutalási szolgáltatásokat, az identitás- és hitelesítési rendszereket, az internetkapcsolatot, a domainnév- és tárhelyszolgáltatásokat, amelyektől a jogszerű online jelenléthez való hozzáférés függ, valamint az egyéb hasonló eszközöket, amelyek nélkül a gazdasági, polgári vagy kifejező életben való szokásos részvétel ésszerűen nem lehetséges – egyetlen szolgáltatója sem tagadhatja meg, függesztheti fel, korlátozhatja, vonhatja ki a bankszámláját vagy csökkentheti a szolgáltatásaihoz való hozzáférést egy személy jogszerű beszéde, nézőpontja, vallási vagy politikai meggyőződése, vagy jogszerű kapcsolata alapján. Ez a szakasz védi a részvételi eszközökhöz való hozzáférést; nem követeli meg semmilyen platform, kiadó vagy előadó jelenlétét egy adott beszéd tárolására vagy felerősítésére, és nem éri el a szolgáltató saját kifejező termékeit. Ez a szakasz a XIII. cikk alapján végrehajtható, és védelme azok közé tartozik, amelyeket a törvényhozás a III. cikk 2. szakasza alapján a magánszereplőkre is kiterjeszt.

XII. cikk – Védelem a külföldi és joghatóságon kívüli digitális fenyegetésekkel szemben

2. szakasz. Az állami adatok és a kritikus infrastruktúra feletti ellenőrzés. E szakasz alkalmazásában egy hardvert, szoftvert, felhőt, komponenst, firmware-t, szolgáltatást vagy adatkezelési megállapodást külföldi ellenőr által ellenőrzöttnek kell tekinteni, ha az adott fél egy külföldi ellenfél tulajdonában van, annak ellenőrzése alatt áll, haszonélvezői tulajdonában van, annak irányítása alatt áll, vagy – bármely közvetítőn, anyavállalaton, leányvállalaton, kapcsolt vállalkozáson vagy szerződéses megállapodáson keresztül, és függetlenül a közvetítő névleges állampolgárságától vagy bejegyzési helyétől – végső soron egy külföldi ellenfélnek tartozik felelősséggel, vagy ha a fél egy külföldi ellenfél joghatósága alá tartozik oly módon, hogy jogszerűen kötelezhető adatok közzétételére, hozzáférés biztosítására vagy az ellenfél utasítására történő intézkedés megtételére.

A nem ellenséges joghatóságban található névleges bejegyzés, székhely vagy adatközpont nem szünteti meg ezt a szakaszt, ha a tulajdonjog, az ellenőrzés vagy a kényszeríthető joghatóság külföldi ellenséghez vezet. A kormányzati szerv felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló lakosok érzékeny személyes adatait az Egyesült Államokban kell tárolni és feldolgozni; az ilyen adatokat nem lehet külföldi ellenségnek átadni, azokhoz nem lehet hozzáférni, és azokat nem lehet külföldi ellenség ellenőrzése alatt feldolgozni, és semmilyen hozzájárulás nem jogosít fel olyan átadásra, amelyet egyébként tilt ez a záradék.

Az ilyen adatok bármely más külföldi joghatóságban történő továbbítása, tárolása vagy feldolgozása csak akkor megengedett, ha az adott joghatóság lényegében a jelen törvényjavaslatban foglaltakkal egyenértékű védelmet nyújt, kizárólag szigorú biztosítékok és kötelező érvényű, végrehajtható kötelezettségvállalások mellett, és csak a feltétlenül szükséges mértékben, ahol az egyenértékűség és a szükségesség bizonyításának terhe a kormányzati szervre hárul. A kormányzati szerv által beszerzett, üzemeltetett vagy használt kritikus digitális infrastruktúra – beleértve a választási és választói regisztrációs rendszereket, a digitális személyazonosító és hitelesítő rendszereket, a biometrikus adatbázisokat, az alapvető fizetési síneket, az egészségügyi nyilvántartásokat, a vészhelyzeti és 911-es rendszereket, a közbiztonsági kommunikációt, valamint a közművek, az elektromos hálózat és a vízrendszerek vezérlőrendszereit – nem függhet hardvertől, szoftvertől, firmware-től, alkatrészektől, felhőrendszerektől, távoli karbantartástól, frissítéstől vagy adminisztratív hozzáféréstől, amelyet egy külföldi ellenfél irányít; ez a tilalom kategorikus a választási, választói regisztrációs és digitális személyazonosító rendszerekre, és nem tesz kivételt.

Az e szakaszban szereplő egyéb kritikus digitális infrastruktúra esetében kivétel csak részletes írásbeli megállapítások alapján engedélyezhető, amelyek szerint nincs ésszerű, nem ellentétes alternatíva, hogy a függőség szigorúan szükséges, terjedelmében és időtartamában szűkre szabott, és hogy érvényesíthető enyhítő intézkedések vannak érvényben; ezeket a megállapításokat nyilvánosan közzé kell tenni, és legalább évente felül kell vizsgálni, és a kivétel lejár, kivéve, ha új megállapítások alapján megújítják. A kritikus digitális infrastruktúrát úgy kell megtervezni és karbantartani, hogy működőképes maradjon, és hogy az érzékeny rezidens adatok védve és helyreállíthatók maradjanak abban az esetben, ha bármilyen külföldi kapcsoltságú függőség megszakad, visszavonódik vagy veszélybe kerül; tilos az olyan függőség, amelyet nem lehet megszüntetni egy alapvető kormányzati funkció letiltása nélkül. Minden kormányzati szervnek nyilvántartást kell vezetnie, és a biztonsággal összeegyeztethető mértékben közzé kell tennie egy olyan leltárt, amely meghatározza, hogy hol tárolják és dolgozzák fel az érzékeny rezidens adatokat, valamint meghatározza azokat a külföldi kapcsoltságú hardvereket, szoftvereket, firmware-eket, alkatrészeket, felhőrendszereket és távoli hozzáférési megállapodásokat, amelyektől a kritikus digitális infrastruktúrája függ; ez a kötelezettség a XIV. cikkben foglalt átláthatósági kötelezettségeken felül érvényesül.

XIII. cikk – Digitális jogszerű eljárás és jogorvoslatok

2. szakasz. Jogellenesen megszerzett bizonyítékok kizárása. A jelen Digitális Jogok Nyilatkozatának megsértésével megszerzett, megszerzett vagy származtatott adatok, kommunikációk vagy egyéb bizonyítékok nem használhatók fel semmilyen személy ellen büntető-, polgári, közigazgatási vagy egyéb kormányzati eljárásban, és nem használhatók fel semmilyen kedvezőtlen kormányzati intézkedés alapjául.

3. szakasz. Polgári jogorvoslatok, perképesség és végrehajtás. Bármely személy, akinek a jelen törvényjavaslat szerinti jogait megsértik, magánjogi keresetindítási joggal rendelkezik a felelős köz- és magánfelekkel szemben, tiltó és nyilatkozattételi jogorvoslat, tényleges és kötbér kártérítés, valamint ésszerű ügyvédi díjak és költségek megtérítése érdekében. Az állam és alegységei szuverén mentelmi jogáról ezennel lemondanak a jelen törvényjavaslatból eredő követelések tekintetében, olyan mértékben, amennyire az e cikkben foglalt jogorvoslatok hatékony végrehajtásához szükséges. [Az Ön államának neve] bíróságai rendelkeznek joghatósággal a jelen törvényjavaslatból eredő összes követelés tárgyalására és eldöntésére; a jelen cikk által biztosított perképesség állami alkotmányos jog, amely az állam bíróságain érvényesíthető, függetlenül attól, hogy ugyanaz a követelés megfelelne-e bármely szövetségi bíróság perképességi vagy bírói eljárási követelményeinek, és a szövetségi bíróságok joghatóságának korlátozása nem csökkentheti egy személynek azt a jogát, hogy a jelen törvényjavaslat alapján az állam bíróságain jogorvoslatot kapjon. Egy személy személyes adatainak jogellenes gyűjtése, megszerzése, megőrzése vagy nyilvánosságra hozatala, valamint a jelen törvényjavaslat megsértésével végzett bármilyen megfigyelés mindegyike konkrét és részletes kárt jelent, amely elegendő a keresetindítási jog megalapozásához, függetlenül attól, hogy a személy bizonyítani tudja-e a további következményes kárt; a személynek nem kell megvárnia az adatok felhasználását vagy további terjesztését ahhoz, hogy jogorvoslatot kérjen. Mivel a jelen törvényjavaslat megsértése gyakran eltitkolt, a jelen törvény szerinti keresetre alkalmazandó elévülési idő csak akkor kezdődik meg, amikor a felperes tudott, vagy ésszerű gondosság mellett tudnia kellett volna a jogsértésről. A bíróságoknak a kétértelműségeket az egyéni jogok, a magánélet, az autonómia és a tulajdon védelme érdekében kell értelmezniük; a vállalatok, vállalkozók vagy ügynökségek általi ismételt vagy rendszerszintű jogsértések súlyosabb büntetéseket vonhatnak maguk után, beleértve az engedélyek visszavonását, a közbeszerzési szerződésekből való kizárást és a bíróság által elrendelt strukturális jogorvoslatokat.

4. szakasz. Visszaélést bejelentő személyek és újságírók védelme. Az a személy, aki jogszerűen hozza nyilvánosságra a digitális jogok megsértésének, jogellenes megfigyelésnek, titkos manipulációnak vagy automatizált döntéshozatali rendszerek, digitális azonosító rendszerek vagy programozható pénz alkotmányellenes alkalmazásának bizonyítékait, védelemben részesül a megtorlástól, a kriminalizációtól és a polgári jogi felelősségre vonástól, csak a közbiztonsághoz feltétlenül szükséges, valóban minősített információkra vonatkozó szűk kivételektől eltekintve. A digitális jogokkal való visszaéléseket vizsgáló újságírók és kutatók forrásaik, adataik és munkájuk eredménye tekintetében szilárd védelmet élveznek, a közérdekkel összhangban. Ez a szakasz köti az államot és az állam törvényes szabályozó hatóságán belüli minden személyt, és nem értelmezhető úgy, hogy mentességet biztosítana az érvényes szövetségi törvények alól; azonban egyetlen állami tisztviselő, ügynökség, bíróság, vállalkozó, támogatott vagy alegység sem torolhatja meg vagy büntetheti a védett információk közzétételét, kivéve, ha azt a vonatkozó szövetségi törvény kifejezetten előírja.

XIV. cikk – Demokratikus felügyelet, átláthatóság és nyilvános részvétel

2. szakasz. Független felügyeleti szervek. A törvényhozás egy vagy több független felügyeleti intézményt hoz létre, amelyek műszaki és jogi szakértelemmel rendelkeznek a kormányzati és a főbb magánszektorbeli digitális gyakorlatok ellenőrzésére, ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására, a nyilvánosság panaszainak és petícióinak fogadására, valamint végrehajtási intézkedések és szakpolitikai reformok ajánlására. Ezeket a szerveket rögzített időtartamok, átlátható kinevezések és szigorú összeférhetetlenségi szabályok révén kell megvédeni a politikai és vállalati befolyástól. Minden felügyeleti szerv célzott, rendszeres finanszírozást kap, amely elegendő a feladatai ellátásához; ezt a finanszírozást a felügyelete alá tartozó ügynökségek költségvetésének rögzített minimális százalékában, vagy más olyan mechanizmus révén kell elkülöníteni, amely nem teszi lehetővé a finanszírozás megszüntetését vagy lényeges csökkentését a szerv függetlenségének vagy kapacitásának csorbítása érdekében.

XV. cikk – Értelmezés, elválaszthatóság, elővásárlási tilalom és jövőbeli technológiák

2. szakasz. Kapcsolat a szövetségi és egyéb törvényekkel. Amennyiben a szövetségi törvények kevesebb védelmet nyújtanak, mint ez a törvényjavaslat, a jelen törvényjavaslat rendelkezései az irányadók az [az Ön államának neve] joghatóságába tartozó összes kérdésben, az Egyesült Államok Alkotmánya által megengedett legteljesebb mértékben. A jelen törvényjavaslatban semmi sem hatalmazza fel az államot az Egyesült Államok Alkotmánya által biztosított jogok megsértésére; ez a törvényjavaslat kiegészíti és megerősíti ezeket a védelmeket a digitális területen.

3. szakasz. Az állami hatalom feletti rendelkezés tilalma. A jelen törvényjavaslat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érvénytelenítené az érvényes szövetségi törvényeket a saját hatáskörében, vagy hogy szabályozná a szövetségi kormány törvényes működését. Azonban az állam egyetlen tisztviselője, ügynöksége, alegysége, vállalkozója, támogatottja vagy intézménye sem köteles vagy jogosult arra, hogy állami hatáskört, forrásokat, személyzetet, beszerzési jogkört, engedélyezési jogkört vagy igazgatási mechanizmusokat használjon fel bármely szövetségi, nemzetközi vagy magán digitális kormányzási program végrehajtására, érvényesítésére vagy gyakorlati érvényesítésére a jelen törvényjavaslattal ellentétes módon, kivéve, ha az Egyesült Államok Alkotmánya másként rendelkezik.

4. szakasz. Nem átruházható mag; Vészhelyzetek. A jelen törvényjavaslat védelme nem átruházható és nem mondható le azokról olyan módon, amely jelentősen aláásná azok alapvető célját. Semmilyen vészhelyzet, válsághelyzet vagy kijelentett kivételes állapot nem függesztheti fel, semmisítheti meg vagy helyezheti hatályon kívül a jelen törvényjavaslat által biztosított jogokat. Mivel ezek a jogok elidegeníthetetlenek, egy vészhelyzeti intézkedés legfeljebb szűken és átmenetileg terhelheti meg egy adott jog gyakorlását, és csak az ebben a szakaszban foglalt összes feltétel teljesülése esetén; maga a jog semmilyen körülmények között nem függeszthető fel, és az alábbiakban felsorolt ​​tilalmak egyáltalán nem terhelhetők. Bármely megengedett vészhelyzeti intézkedést (a) a törvényhozás többségi szavazatával kell engedélyezni, vagy ha a végrehajtó hatalom kezdeményezi, akkor egy rövid, meghatározott időn belül ilyen szavazással kell megerősíteni, ellenkező esetben lejár; (b) egy meghatározott és rövid időtartam után automatikusan lejár, kivéve, ha ugyanaz a többség újra engedélyezi; és (c) mindenkor bírósági felülvizsgálatnak van alávetve. E szakasz bármely más rendelkezésétől függetlenül a következők nem függeszthetők fel semmilyen vészhelyzet vagy kivételes állapot esetén: az emberi személyiség kizárólagossága, valamint a testi épség és a kognitív szabadság a IV. cikkben foglalt garanciái; az V. cikkben foglalt, a tömeges elterelésre és a népességméretű megfigyelésre vonatkozó tilalom; a VIII. cikkben foglalt, a társadalmi kredit mechanizmusokra, a viselkedésellenőrzésre és a programozható pénzre vonatkozó tilalmak; valamint a IX. cikk 1. szakaszában foglalt, a kötelező digitális személyazonosságra vonatkozó tilalom.

5. szakasz. Elválaszthatóság. A jelen Digitális Jogok Nyilatkozatának rendelkezései elválaszthatóak. Ha bármely rendelkezést, vagy annak bármely személyre vagy körülményre vonatkozó alkalmazását érvénytelennek, megelőlegezettnek vagy végrehajthatatlannak nyilvánítják, ez a megállapítás nem érinti azokat a többi rendelkezést vagy alkalmazást, amely az érvénytelen rendelkezés nélkül is hatályba léphet, és e célból a jelen Jogok Nyilatkozatának rendelkezéseit elválaszthatónak nyilvánítják.

6. szakasz. Hatálybalépés dátuma és végrehajtás. Ez a Digitális Jogok Nyilatkozata az elfogadással lép hatályba. A törvényhozás végrehajtási jogszabályokat hoz, a kormányzati szervek pedig a hatálybalépés dátumától számított legfeljebb [időszak beillesztése, pl. tizennyolc hónap] meghatározott időszakon belül hozzák összhangba a meglévő rendszereket a vonatkozó jogszabályokkal. A bíróságoknak az itt garantált jogok érvényesítésére vonatkozó kötelezettsége nem függ a végrehajtási jogszabályok elfogadásától.

Végrehajtó rendelkezés

A fenti mintamódosítás az Öné – ingyenesen, most és mindörökké. Oszd meg, nyomtasd ki, vidd el a képviselőidnek, fejleszd. Azért íródott, hogy elfogadják, nem pedig azért, hogy csodálják.

Ennek a munkának nincs szponzora, intézménye vagy platformja mögötte. Az elemzés, amely ezt a dokumentumot létrehozta, olvasók által támogatott: a megosztás, az előfizetés (ingyenes vagy fizetős), és a továbbítás valakinek, aki be tudná vinni egy állami képviselőházba, mind valódi támogatási formák – és mindezek segítenek abban, hogy a munka túljusson az algoritmikus elnyomáson, és eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.